Bemutatkozás

Pro Professione // Bemutatkozás


Mit érdemes tudni a Pro Professione Alapítványról?

A Pro Professione Alapítvány politikamentes magánalapítvány.

Az alapítványt mind támogatási volumene, mind megvalósult programjainak száma saját területén az egyik legnagyobb hazai magánalapítvánnyá emeli. Alapítványunk az elmúlt tizenkét esztendőben egyik jelentős szereplőjévé vált a Magyarországról határon túli magyarok körébe irányuló támogatáspolitikának.

A Pro Professione Alapítvány magánalapítványként az állami támogatási rendszer hiányterületein igyekszik támogatni a minőségi kezdeményezéseket.

Osztva a magyar politikai közvélemény hosszú évek óta egységes álláspontját, mely szerint alapvető nemzeti érdekünk a határon túli magyar közösségek szülőföldön érvényesülésének elősegítése, a Pro Professione Alapítvány tevékenységében a következő prioritásokat határozta meg:

- az oktatásügy támogatása minden szinten
- a civil szféra támogatása
- a tudományos kutatás és az intézményrendszer fejlesztése
- a vidékfejlesztési és a humán erőforrás-fejlesztési projektek támogatása
- a történelmi magyar egyházak közintézményeket fenntartó tevékenység-nek támogatása

A fent soroltakon kívül egy-egy időszak sajátos szükségleteihez igazodva az Alapítvány a következő területeken nyújtott még támogatást:

- a média és könyvkiadás
- határon túli magyar sajtó, könyvkiadás és kulturális programok
- a örökségvédelem, épített környezet megóvása
- nyári táborok határon túli fiatalok számára
- nemzetközi kisebbségvédelem
- szociális segélyezés

Az Alapítvány 1992 óta közel 460 millió forint támogatásban részesült, a befektetések kamatai mintegy 200 millió forintot tesznek ki. A Pro Professione Alapítvány ezen összegekből - az általa alapított vállalkozásokon keresztül - részben befektetéseket eszközölt a szomszédos országokban (260 millió forint értékben), részben végrehajtotta saját támogatási programját.

A gazdasági-pénzügyi környezet változásait követve alapítványunk az elmúlt évek során fokozatosan kivonul befektetéseiből, az így szerzett bevételeket visszaforgatjuk támogatási projektjeinkbe. Az alábbi táblázatból részletesen tájékozódhatnak pénzügyi tevékenységünk alakulásáról.

A magánalapítvány szerepe a támogatáspolitikában

A magánalapítvány célját és szerepét kezdetektől fogva az állami támogatási rendszer kiegészítésében, illetve az állami szféráétól eltérő, rugalmasabb támogatási struktúra kialakításában látta a PPA Kuratóriuma. E céloknak megfelelően kiemelt támogatásra számíthattak azok a célok és pályázók, akik az állami támogatási rendszerből nem, vagy nem kellő mértékben számíthattak juttatásokra. Ugyancsak kiemelten támogatta Alapítványunk a gyors megoldást igénylő projekteket, amelyek esetében a közalapítványi döntéshozatal időtartama veszélyeztette volna a pályázati célok megvalósulását, a magyar közösségek számára fontos intézmények és létesítmények fennmaradását.

Az állami támogatással kapcsolatban leggyakrabban felmerülő problémaként tekinthetjük az igényekhez mért folytonos forráshiányt, az alapok késedelmes megnyitását, a projektek tárgyévben történő befejezésének kötelezettségét. A közalapítványok politikai felügyeletéből adódó túlzott konszenzuskeresési kényszert és az ennek nyomán fellépő nehézkes döntéshozatalt szintén az állami támogatási rendszer hatékonyságát rontó tényezőként tarthatjuk számon.

Fontos kritikai szempont az állami támogatási rendszer általánosan értelmezett politikafüggősége, párhuzamosan a kiérlelt szakmapolitikai tézisek hiányával. A kormányzati ciklusokon átívelő regionális nemzetstratégia híján a magyarországi kormányváltások a határon túli magyarságpolitikában is jelentős fordulatokat eredményeznek - addig támogatott projektek szorulnak perifériára, intézmények lehetetlenülnek el, programok maradnak félbe döntően pénzhiány és a megváltozott politikai célok következtében.

A magyar állami támogatásban alig, vagy egyáltalán nem reménykedhető, az Alapítvány által támogatott projektekre kiváló példa a lengyel programok, a görögkatolikus iskolaprogram; a gyors segítséget igénylő projektek közül az oktatásügynek nyújtott támogatások, például a nagyváradi kollégium projekt, az erdélyi református egyházak és Kató Béla püspökhelyettes segítségével megvalósított erdélyi szórványprogramok. Ugyancsak jelentős összegeket áldozott az alapítvány a határon túli magyar lap- és könyvkiadás támogatására, fenntartására. Jelentős állami feladatokat vállalt át Alapítványunk a Pro Professione Kht. keretében megvalósított célokkal is, példaként említjük Hargita megye középtávú vidékfejlesztési tervének kidolgozását, a Magyarországon megvalósított továbbképzési programokat, illetve Alapítványunk legújabb sikeres kezdeményezését, a mezőmadarasi fejlesztési tervet.

A magánalapítvány főbb céljai

Az alapítók középtávú célként 1 milliárd forintnyi hazai - kisebb részben külföldi - adomány-tömeg koncentrálását tűzték ki célul. Az adományok struktúrájára nézve kívánatosnak tartották hogy azok "a költségvetési eredetű hasonló célú állami forrásokon (kereskedelem és export-fejlesztési alapok) kívülről származzanak". Főképpen hazai és külföldi gazdasági társaságok, természetes személyek hozzájárulásaira számítottak, amelyek vagy akik az alapítványi tevékenység elveivel egyetértenek, vagy azok eredményeiben közvetve érdekeltek. A Pro Professione Alapítvány olyan, a "gondoskodó állam" kimúlása utáni gazdaságserkentés egy lehetséges modelljét kívánta megteremteni a kárpát-medencei régióban, amely "a gazdasági folyamatok spontaneitásának, a regionális érdekek koordinálásának és a gazdasági, szociális és
kulturális környezetére érzékeny magánerő önérdekének az összhangján nyugszik."

A célkitűzések e szakasza a gazdasági-társadalmi környezet változása okán csupán korlátozottan teljesülhetett.
Az alapításkor kitűzött célokat a még csak formálódó határon túlra irányuló magyar támogatási rendszer, a szomszédos országokba irányuló magyar kockázati és egyéb tőkeberuházások alacsony szintje tette megalapozottá. A későbbi változások - az állami támogatási rendszer kiteljesedése, a magán-tőkekivitel nagyságrendjének megsokszorozódása - az alapításkor elhatározott stratégia átgondolására késztette Alapítványunk kuratóriumát (lásd: 1. számú táblázat adatai és a "Mit érdemes tudni?" fejezetben írtakat).

Az alapítók fontos célként határozták meg az önfenntartás elvét. A Kuratórium alakuló ülésén úgy döntött, hogy az 1992-93-as években az adományok hagyományos alapítványi eszközökkel történő felhasználását (szponzorálás, vissza nem térítendő támogatás, egyéb) csupán limitált, mintegy 20%-os arányban látja megengedhetőnek.

A gazdaságserkentési célú befektetések eszközlésére az alapítók tőkekockázati tevékenységet végző és nem tőkekockázati tevékenységet végző társaságok létrehozásáról döntöttek. A tőkekockázati tevékenységeket kezelő társaságnak saját befektetéseiben szakmai befektetők partnereként kellett megjelennie, míg a nem tőkekockázati tevékenységet végző társaságot nagyobb méretű befektetési alap megszervezésére kötelezték, amely társaság a régióban "részt vehet pénzügyi befektetésekben, korlátozottan maga is végezhet pénzügyi tevékenységet".